Interjú Figula Mihállyal az Olaszrizlingek kapcsán

„- Széles szortimenttel dolgozol, az olaszrizling hol helyezkedik el benne?

– A szívünk csücske. Van több szőlőfajta, de nyilván a domb (a termőhely – a szerk.) a meghatározó, engem az olaszrizling és a domb motivál.

– Hol van a helye szerinted a magyar piacon?

– Nem szabad ezzel sokat foglalkozni, volt egy nagyon ködös korszak, rendszerváltás után, Apu elkészítette az első olaszrizlingeket, azt mondták a kollegák, hogy Misi, ezek a borok nagyon finomak, de ki fogja ezeket megvenni? Aki élt az előző korszakban, meg az újban is, az emlékszik rá, hogy még a rendszerváltást követő években is – előtte meg aztán pláne –, a rizling az egy olyan bor volt, amit egy söntéspultból mertek ki egy alumínium kanállal, és öntötték bele egy talp nélküli pohárba. Ezt a bort nem is olaszrizlingnek hívták, csak rizlingnek.

Nos, innen szép nyerni. Ma ott tartunk, hogy a dűlőszelektált borainkat a hordóból értékesítjük. Gyakorlatilag előjegyzés alapján elfogy az összes dűlőszelektált rizling. És nem csak a hazai piacon, hanem most már exportban is erős az olaszrizling. Óriási fordulat van, és ugyanezt látom a furmintnál is.”

 

Forrás: mandiner.hu