2024 február 26. / Szabó Edit / Fotók: Lang Nándor

Az olaszrizling mindent tud! - Beszélgetés Figula Mihállyal

 

Volt már Év Bortermelője, Borászok Borásza, borait számos hazai és nemzetközi versenyen díjazzák, a Magyar Borszakírók Köre pedig az egyik olaszrizlingjüknek adományozta a legjobb fehérbornak járó Magyar Bor Nagydíjat. Figula Mihállyal Szabó Edit beszélgetett…

 

A Magyar Borszakírók Köre a Figula Pincészet 2022-es Sóskút Olaszrizlingjét a 2023-as év legjobb fehérborává választotta. Mit jelent egy borász számára, hogy az általa készített tétel megkapta a Magyar Bor Nagydíjat?

Nagyon boldogok vagyunk, különösen azért, mert felesküdtünk az olaszrizlingre, és a díjnak köszönhetően így nemcsak a konkrét bor, hanem a fajta is nagyobb figyelmet kap.

 

Miért tartjátok ennyire fontosnak a fajtát?

Mert az olaszrizling mindent tud, ez a legszebb benne. A könnyű, gyümölcsös, akár fröccsbor kategóriától a komoly, testes, sűrű fehérborig terjed a skálája, sőt, még azon túl is, hiszen ez a fajta megfelelő környezetben remekül botritizálódik, így kitűnő édes bor is készíthető belőle – bár ez nekünk nem célunk. Ez a rendkívül széles spektrum hihetetlen nagy előny, de nem minden. Fontos elmondanunk, hogy tapasztalataink szerint az olaszrizling jól alkalmazkodik a változó éghajlati viszonyokhoz, és ez a tulajdonsága nagyon fontos lesz a jövőben.

 

 

Sokszor elmondtad már, hogy számodra az a legfontosabb, hogy a termőhelyi jelleget megmutasd a borban. Hogyan teljesíti ezt az olaszrizling?

Mi az első pillanattól így gondolkodunk, az egész koncepciónk erre épül. Ha leegyszerűsítjük a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy háromféle olaszrizling születik a pincénkben. Balatonborunk nincs, a birtokborunk több dűlő terméséből készül, és ezen felül van még a dűlő- és a parcellaszelektált olaszrizling, amelyeknél a fajta szinte háttérbe szorul, annyira engedi érvényesülni a termőhelyi jegyeket. Ezekben a borokban nincsenek más szőlőfajtára jellemző módon direkt aromák, csak a bor natúr karaktere jelenik meg, amit gyönyörűen át tud szőni a termőhelyiség.

 

Melyek a termőhely karakterét leginkább megmutató területek?

A családi legendárium szerint Balatonszőlős környéke egyértelműen az olaszrizlingnek van kitalálva, innen akár 7-8 különböző karakterű olaszrizling bor is készíthető, hiszen nemcsak dűlőnként, hanem azon belül, parcellánként is különbözik a talaj. Hihetetlen mázli, hogy itt dolgozhatunk!

 

 

Van kedvenc olaszrizlinged?

Az attól függ, hogy milyen évszak és milyen napszak van, hogy Márait olvasok vagy Hamvast, hogy könnyebb napom volt vagy nehezebb, és így tovább. De éppen az a jó az olaszrizlingben, hogy minden hangulatra kínál alternatívát: van nyári, téli, könnyű, nehéz, egyszerű, bonyolult, és ahogy mondtam, lehet édes is, de az engem nem hoz lázba. A laza, könnyű ivású variáció nyáron akár reggeltől estig ott lehet a pohárban, a parcellaszelektálthoz már alkalom és étel kell. Mi az első pillanat óta hiszünk abban, hogy ez a fajta mindenre alkalmas, ezért is vált néhány rizlingünk külföldön is keresett referenciatétellé. Mindezeken felül nem szabad elhallgatni a fajta gazdaságosságát sem. Az olaszrizling szőlő a legnehezebb évjáratban is eltartja a gazdát, hiszen képes olyan gyümölcsöt adni, amiből legalább egy könnyű, jóivású, tiszta, szerethető balatoni bor elkészíthető.

 

Sokat beszélünk mostanában a borfogyasztás drasztikus csökkenéséről. Véleményed szerint visszafordítható-e a folyamat, és ha igen, vajon hogyan?

A problémát jól ismerjük, és nem csupán magyar jelenségről van szó. Véleményem szerint ez a tény generációs kérdéseket is felvet, és most az a legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a marketing-eszközöket, amelyek segítségével az üzenetünk eljut a mostani fiatal felnőttekhez. Számukra a bor a „nagyapám sztorija”, mert poros, idejétmúlt módon próbáljuk rá felhívni a figyelmüket. Az eszközöket nem ismerem, de mi mindig azt szeretnénk elmondani, hogy a bor 100% szőlőlé, aminek borvidékenként változó karaktere van. Ennél természetesebb és izgalmasabb ital nincs a világon. Az alapüzenet időtálló, de ha nem sikerül megtalálni a közvetítés módját, akár egy teljes generáció is kieshet a borfogyasztásból, ami hosszú távon nagyon komoly problémákhoz vezet.

 

 

Hogy volt ez, amikor te voltál fiatal felnőtt?

Én arra emlékszem, hogy bennünket az olaszrizling az első pillanattól izgatott, hallgattuk az idősebb embereket, a nagymamámat például, és próbáltuk megfejteni, hogy hogyan lehetne még mélyebbre ásni. Ma viszont egészen más a helyzet. Édesanyám most olvassa Steigervald Krisztián Generációk harca című könyvét, és néha nekünk is szokott idézni belőle. Mintha a saját fiamról beszélne. Fülöp a Z-generáció szülötte, így közvetlen tapasztalataim vannak a jelenlegi helyzetről. Nem könnyű számukra bármit vonzóvá tenni, minden kérdésben az internethez fordulnak, ahonnan azonnal megkapják a választ, ezért sokszor azt hiszik, hogy mindent tudnak. Nyilván a mai világ dolgait illetően ez így is van, nem beszélve arról, hogy ők gyorsak, mi pedig lassúak vagyunk. Nem szabad velük tudálékosan beszélni és lekezelő módon bánni, mert az még jobban eltávolítja őket. A mostani gyerekek nem a családból veszik a mintákat, nem elég, ha te jó példát mutatsz, mert nem téged fognak követni. Ha mindezt lefordítjuk a bor nyelvére, azt láthatjuk, hogy náluk a klasszikus borkóstolókkal nem megyünk semmire, mert nincs rá radarjuk, nem értik, ők nem fognak három órát ott ülni egy bor fölött. Nem szabad őket traktálni, mert sokkal gyorsabban pörögnek, mint mi, és nem fognak vezényszóra elmélyülni egy pohár bor mellett. De persze mindennek eljön az ideje, csak ki kell várni. Szóval fogalmam sincs, hogy mi a megoldás, de gyorsan ki kellene találni, mert aggasztóak a statisztikai adatok.

 

 

Az idősebb borászgeneráció tagjai közül kit tekintesz példaképnek, ki az, akinek a szavára mindig figyelsz?

Számomra Szepsy István és Györgykovács Imre a magyar borászat két meghatározó alakja. Az elhivatottságuk példaértékű. Imre itt van a közelben, vele többször találkozom és beszélgetek. Sokat jelent számomra a véleménye, hiszen több évtizedes tapasztalatokon alapul minden, amit megfogalmaz. Érdemes figyelni rá.

 

És ha hozzád fordulna tanácsért egy most pályakezdő fiatal, te mit mondanál neki?

Noha én minden tekintetben a tradíciót éltetem, az a tanácsom, hogy aki most kezdi, legyen modern és innovatív. Próbáljon meg ő hangot találni a fiatal fogyasztókkal, hiszen egy nyelvet beszélnek. Jó lenne, ha kialakulna egy végtelenül profi, fiatal szakembergárda, mert akkor mi is tudnánk kérdezni tőlük. A művészvilágban megvan a vérfrissítés, a zenében, a képzőművészetben jönnek a friss gondolatok, mi pedig megrekedtünk egy szinten, pedig nagyon kellene a lendület.

 

 

Lehet, hogy a mai fiatalok egyáltalán nem látnak ebben a pályában perspektívát?

Ezt nem merném egyértelműen kijelenteni, mert az azt jelentené, hogy a vidéki életben sem látnak perspektívát, és ez már messzire vezet. Szerintem inkább az a probléma, hogy a borászkodás röghöz kötöttséget és 24 órás szolgálatot jelent, a mai fiatalok pedig szeretnének rugalmasak maradni. Ők projektszinten élik az életüket, dolgoznak egy kicsit a világ egyik, majd a másik végén, semmi nem köti egy helyhez őket, ahol a laptopjuk, ott a munkahelyük. De ha eltelepítesz 2 hektár szőlőt, azonnal megváltozik ez a helyzet. Mi tárt karokkal várjuk a fiatalokat, folyamatosan interjúztatunk, szeretjük, ha vannak új kollégáink, és őszintén reméljük, hogy közülük néhányat meg is tudunk nyerni a magyar bor ügyének.

 

 

Mesélted, hogy édesanyáddal mindig együtt kóstoltok, mert ő ebben nagyon tehetséges, és adsz a véleményére. Ez még mindig így van?

Igen, és ennek nagyon örülök. Klasszikus családi vállalkozásként mindenki kiveszi a részét a munkából. Ha a papírhegyek és az új jogszabályok felbosszantanak, kimegyünk a szőlőbe vagy lemegyünk a pincébe, és megnyugszunk, mert a borokkal és a szőlővel sokkal könnyebb megtalálni a közös hangot. A borok tényleg jók, és ez az, ami igazán fontos. A 2023-as szép évjárat volt, el vagyunk kényeztetve, dolgozunk, bizakodunk, aztán majd meglátjuk, hogy mit hoz a jövő.