Az idei szüret fárasztó volt. Se mi, se a kollégák nem tudták pontosan megfogalmazni, miért. Viszont a borok fejlődését látva új erőre kaptunk. Mindig megdöbbentő élmény, ahogy a folyamatos átváltozások közben megszületik a bor, de az egyéniségét sosem veszíti el. A jellegzetes karaktere a gyümölcsnek, ami a Rizlingek esetében idén is több dűlőből is megtapasztalható lesz, de meghatározza az összes borunkat, legyen szó a Zenitről vagy a most forgalomba kerülő Sauvignon-ról, mindig megmarad és mindig egyedi. Változhatnak a szüreti időpontok, az évjáratok, de a terroir nem változik.

A préseléseknél nem volt probléma, a prés is csak egyszer nem akart dolgozni, de szerencsére csak apró elektromos hiba volt. Mindig furcsa azt hallani a német cég szerelőjétől, hogy mozgassuk át a csatlakozókat, mert biztosan kontakthibáról van szó. Hiába vizsgálunk át mindent előre, mert ha akkor szeret megállni, amikor tele van szőlővel, akkor nincs mit tenni. De ettől eltekintve minden rendben ment, jól adták a levet a szőlők és kiváló mustok kerültek a pincébe.

Az erjedések is jól mentek, nem volt fennakadás, jó ütemben zajlott minden, Meglepő volt, de a hűtés sem ment tönkre, nem kellett javítani, ami pedig elő szokott fordulni, természetesen mihelyst tele a pince erjedő tételekkel. De egy bortól sokat tanultunk, ez pedig a Öreghegy Olaszrizling, ami 27-es mustfokkal érkezett be, vagyis egy gyönyörű, késői szüretelésű Rizling lesz. Ilyen magas cukortartalmú musttal még sosem dolgoztunk.

A fejtések,derítések jól sikerültek és ennek is köszönhető, hogy a friss tételek, mint a Zenit és Rose már hetek óta kóstolhatók. Most folyamatosan palackozunk és készítjük elő az új tételeket, a hamarosan érkező Sauvignon-t követi a Szürkebarát és az Olaszrizling is.